ls, dir, vdir - könyvtárak tartalmának
listázása
ÁTTEKINTÉS
ls [OPCIÓ]... [NÉV]...
Ez a dokumentáció a továbbiakban nincs
karbantartva és pontatlan vagy hiányos lehet. A Texinfo
dokumentáció a hiteles forrás.
Ez a kézikönyv lap az ls GNU
változatát dokumentálja. dir és
vdir az ls változatai más alapértelmezett
kimeneti formátummal. Ezek a programok a megadott fájlokat
és könyvtárakat listázzák. A
könyvtárak tartalma ABC szerint lesz rendezve. Az ls
alapértelmezés szerint oszlopokba rendezett listát ad,
függőleges rendezéssel ha a kimenet egy
terminál. Más esetben soronként egy nevet ír ki.
A dir és a vdir alapértelmezés szerint
hosszú formátumú listát adnak.
- -a, --all
- Minden könyvtárbeli fájlt listáz,
beleértve a `.'-tal kezdődő nevűeket is.
- -b, --escape
- A fájlnevekben előforduló nemgrafikus karaktereket
\xxx formában jeleníti meg, ahol xxx helyén
állhat betű vagy oktális szám. Ez a
jelölés a nemgrafikus karakterek C-beli
jelölösövel egyezik meg.
- -c, --time=ctime,
--time=status
- A könyvtár tartalmát a fájlok
státuszának megváltoztatási ideje szerint
rendezi a módosítási idő helyett.
Hosszú listázási forma esetén a státusz
megváltoztatásának idejét írja ki a
módosítási idő helyett.
- -d, --directory
- A könyvtárakat a többi fájlhoz
hasonlóan listázza ahelyett, hogy a tartalmukat
listázná.
- -f
- Nem rendezi a könytárak tartalmát, hanem a lemezen
való tárolási sorrendjükben jeleníti
meg. Ugyanaz, mint -a és -U megengedése
és -l, -s, és -t
kikapcsolása.
- --full-time
- Az időket teljes formában jeleníti meg a
szokásos rövidítési szokások
szerint.
- -g
- Nincs funkciója, csak a Unix kompatibilitás miatt
szerepel.
- -i, --inode
- A fájlnevek mellett bal oldalon megjeleníti a fájl
indexének számát.
- -k, --kilobytes
- A fájlméreteket (ha egyátalán
listázásra kerülnek) kilobájtban adja meg.
Felülbírálja a POSIXLY_CORRECT környezeti
változó hatását.
- -l, --format=long,
--format=verbose
- A fájlnevek mellett megadja a fájl típusát,
engedélyeit a kemény kötések (hard link)
számát, a tulajdonos- és a csoportnevet, a
méretet bájtokban és az időbélyeget,
azaz a módosítási időt, hacsak nem más
időt választottunk egy másik opcióval. Hat
hónapnál régebbi, vagy a jelenleginél
több mint egy órával későbbi
idővel rendelkező fájlok esetén az
időbélyeg az évet tartalmazza a napon belüli
időpont helyett.
- -m,
--format=commas
- A fájlneveket sorfolytonosan, vesszőkkel elválasztva
listázza.
- -n,
--numeric-uid-gid
- Az UID és GID értékeket numerikusan listázza a
nevek helyett.
- -p
- A fájlnevekhez egy típusát jelző karaktert
fűz. (A könyvtárak nev után /-jelet.)
- -q,
--hide-control-chars
- A nemgrafikus karakterek helyett kérdőjeleket ír a
fájlnevekbe.
- -r, --reverse
- A rendezést megfordítja.
- -s, --size
- A fájlok méretét is kijelzi.
Alapértelmezés szerint ez 1 kilobájtos
egységekben értendő, hacsak nem a
értéket adtunk a POSIXLY_CORRECT környezeti
változónak. Ekkor 512 bájtos blokkok
számítanak egységnek.
- -t, --sort=time
- A könyvtár tartalmát az időbélyeg
szerint rendezi; az újabb fájlok kerülnek
előbbre.
- -u, --time=atime,
--time=access, --time=use
- A könyvtár tartalmát a fájlok utolsó
elérési ideje szerint rendezi a
módosítási idő helyett. Hosszú
listázási forma esetén az utolsó
elérés ideje kerül kiírásra a
módosítási idő helyett.
- -x, --format=across,
--format=horizontal
- Oszlopokba rendezetten dolgozik, vízszintes irányban
rendez.
- -A, --almost-all
- A `.' és `..' könyvtárakon kívül minden
fájlt listáz.
- -B,
--ignore-backups
- Nem listázza a `~'-re végződő fájlokat,
hacsak nem a parancssorban adottak.
- -C,
--format=vertical
- Oszlopokba rendezetten dolgozik, függőleges irányban
rendez.
- -F, --classify
- A fájlnevekhez egy, a fájl típusát
jelző karaktert fűz. Szabályos
végrehajtható fájl esetén ez egy `*'-jel,
könyvtár esetén `/', szimbolikus kötés
esetén `@', FIFO esetén `|', socketek esetén `=',
más esetekben semmi.
- -G, --no-group
- Elhagyja a csoportra vonatkozó információk
kijelzését hosszú listázáskor.
- -L, --dereference
- A szimbolikus kötések által mutatott fájlokat
listázza a kötés listázása
helyett.
- -N, --literal
- A fájlneveket pontosan adja vissza. (Ellentéte -b
-nek.)
- -Q, --quote-name
- A fájlneveket idézőjelek közé teszi
és a nemgrafikus karaktereket a C nyelvnek megfelelően
írja ki.
- -R, --recursive
- Minden könyvtár tartalmát rekurzívan
listázza.
- -S, --sort=size
- A könyvtár tartalmát fájlméret szerint
rendezi; a nagyobb fájlok kerülnek előre.
- -U, --sort=none
- Nem rendezi a könyvtár tartalmát, hanem a lemezen
való tárolás sorrendjében listázza
őket. Ezt az opciót azért nem -f -nek nevezik,
mert a Unix ls -f opció szintén megengedi a
-a -t és nem engedi -l, -s, és
-t. Az eredeti Unix -f -je haszontalannak és azon
csúnya dolgok csoportjába tartozónak tűnik,
melyek olyan dolgokat kapcsolnak össze egy opcióban,
melyeknek nincs közük egymáshoz. Mivel -U nem
csinálja ezt, ezért más nevet kapott
kompatibilitási okokból.
- -X,
--sort=extension
- A könyvtárat a fájlok kiterjesztése
alapján rendezi. (Kiterjesztés = az utolsó `.'
utáni része a fájlnévnek.) A
kiterjesztés nélküli fájlokat előre
teszi.
- -1, --format=single-column
- Soronként egy fájlt listáz.
- -w, --width cols
- A képernyőt cols
oszlopszélességűnek tételezi fel. Az
alapértelmezett értéket a terminál
meghajtóprogramjából próbálja venni, ha
nem sikerül, akkor a COLUMNS környezeti
változó értékét használja, ha ez
sincs beállítva, akkor 80-nak veszi.
- -T, --tabsize cols
- A tabulátorjeleket cols
oszlopszélességűnek tételezi fel.
Alapértelmezés: 8.
- -I, --ignore
pattern
- Nem listázza a pattern mintának megfelelő
fájlokat, hacsak nem adottak a parancssorban.
- --color, --colour,
--color=yes, --colour=yes
- Fájltípustól függően színezi a
fájlok nevét. Lásd az A KIMENET
SZÍNEZÉSE fejezetet lentebb.
- --color=tty,
--colour=tty
- Ugyanaz, mint --color de csak ha a szabványos kimenet egy
terminál. Nagyon hasznos shell szkriptekben és `alias'
parancsoknál, különösen ha a kedvenc
tördelőd (pager) nem támogatja a
színvezérlő kódokat.
- --color=no,
--colour=no
- Kikapcsolja a színezést. Ez az alapértelmezett.
Előző színező opció
kikapcsolására szolgál.
- --help
- Használati útmutatót ír a szabványos
kimenetre, majd kilép.
- --version
- A program verziójáról ír ki
információt a szabványos kimenetre, majd
kilép.
A --color opció használatakor az ls
jelen változata a kiírt fájlneveket kiszínezi a
fájl típusának megfelelően.
Alapértelmezés szerint ez a színezés csak a
típustól függ, és a használt kódok
megfelelnek az ISO 6429 (ANSI) szabványnak.
Az alapértelmezett színezést
felülbírálhatjuk a LS_COLORS (vagy
LS_COLOURS) környezeti változóval. Ezen
változó tartalmának formátuma emlékeztet
a termcap(5) fájlformátumra: kettősponttal
elválaszott kifejezések listája, ahol a
kifejezések "xx=string" formátumúak. Itt
"xx" egy kétkarakteres változónév,
melyeket a következő táblázat tartalmaz
alapértelmezett értékükkel együtt.
no 0 Normális (nem fájlnév) szöveg
fi 0 Szabályos fájl
di 32 Könyvtár
ln 36 Szimbolikus kötés
pi 31 Cső (Named pipe, FIFO)
so 33 Socket
bd 44;37 Blokkos egység (Block device)
cd 44;37 Karakteres egység (Character device)
ex 35 Végrehajtható fájl
mi (none) hiányzó fájl (fi alapértelmezettje)
or (none) Árva szimbolikus kötés (ln alapértelmezettje)
lc \e[ Bal kód
rc m Jobb kód
ec (none) Vég kód (lc+no+rc -t helyettesíti)
Csak azokat a változókat kell csatolni, melyek
eltérnek az alapértelmezettől.
A fájlnevek kiterjesztésük alapján is
színezhetőek. Ez az LS_COLORS változóban
állíthatjuk be "*ext=string" formában.
Például ISO 6429 kódokat használva a
"*.c=34" taggal a C forrásfájlokat kékkel
jeleníthetjük meg. Ez tehát minden .c-re
végződő fájlt kékre (34-es kód)
színez.
A vezérlőkarakterek C-stílusban (\-escaped
jelöléssel) vagy stty -szerűen (a
^-jelöléssel) is írhatók. A C-stílusban
\e az Escape-t, \_ normális szóközt, \? a
törlést jelenti. Továbbá a \ escpace-karakter
használható a \, ^, : és = alapértelmezett
értelmezésének
felülbírálására.
Mindegyik fájl az alábbi formában
íródik ki: "<lc> <color code>
<rc> <fájlnév> <ec>". Amennyiben
<ec> nem definiált, akkor az "<lc> <no>
<rc>" sorozat helyettesíti. Ezt általában
kényelmesebb használni, de kevésbé
általános. A bal- jobb- és végkódok olyan
módon állnak rendelkezésre, hogy ne kelljen újr
és újra azonos ismétlődő részeket
begépelni különleges terminálok esetén.
Általában nem is kell őket megváltoztatni, csak
akkor, ha a terminál nem használja az ISO 6429
színsorozatokat.
Ha a terminál az ISO 6429 színkódokat
használja, a típuskódok
összeállíthatók (az lc, rc,
és ec kódok kivételével)
pontosvesszőkkel elválasztoyy numerikus parancsokból. A
leggyakoribb parancsoka:
0 alapértelmezett szín visszaállítása
1 világosabb szín
4 aláhúzott szöveg
5 villogó szöveg
30 fekete előtér
31 vörös előtér
32 zöld előtér
33 sárga (vagy barna) előtér
34 kék előtér
35 bíbor előtér
36 világoskék (cyan) előtér
37 fehér (vagy szürke) előtér
40 fekete háttér
41 vörös háttér
42 zöld háttér
43 sárga (vagy barna) háttér
44 kék háttér
45 bíbor háttér
46 világoskék (cyan) háttér
47 fehér (vagy szürke) háttér
Nem minden parancs működik minden rendszeren
és kijelző eszközön.
Néhány terminálprogram nem értlemezi
az alapértelmezett végkódot tökéletesen.
Ha minden szöveg szines lesz egy
könyvtárlistázás után,
próbáld meg kicserélni a no és fi
kódokat 0-ról a saját standard elő- és
háttérszíneidre.
BSD rendszereken a -s opció a pontos
értékek felét adja azokra a fájlokra, melyek
NFS-en keresztül HP-UX rendszerről vannak
beépítve (mount-olva). HP-UX rendszereken a pontos
értékek kétszeresét adja az NFS-en
keresztül beépített BSD rendszerekről. Ez a
HP-UX hiányossága miatt van, amely a HP-UX saját
ls programját is befolyásolja.
Ha volna egyetlen standard az angol nyelvre, nem lenne
szükség redundáns betűzés
támogatására. (color, colour)
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>